Nyitvatartásunk:
Hétfő: 14.00.-17.00.
K-P: 9:00.- 17:00.
Ebédszünet: 12.00.-14.00.


Tel: 06 (62) 209-519


6800 Hódmezővásárhely
Petőfi S út 19,
Kategóriák
Hírlevél
TOP termékek
Termékajánló
Naptár
2019. Augusztus
H
K
Sze
Cs
P
Szo
V
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
Látogató számláló
0
0
2
5
7
3
9
BLOG
2018.12.04 21:55

Vegetáriánus étkezés 2

A vegetarianizmus élettani hatásai

 

A vegetarianizmus elterjedésének története


A vegetarianizmus több évezredes múltra tekint vissza. Ismeretes,
hogy az ókori Egyiptom papjai Kr. e. 3-4 ezer évvel
nem fogyasztottak húst, de vegetáriánusok voltak a perzsa Zarathusztra
hívei is a Kr. e. VII–VI. században. Az ókori görög
orvosok, fi lozófusok — Platón, Szókratész, Püthagorasz, Hippokratész,
Plutarkhosz és mások — nagy szerepet játszottak a
vegetáriánus tanok kialakulásában. A vegetáriánus táplálkozás
mindennapi jelenség volt az ókorban és a középkorban a keresztény
aszkéták, remeték, zarándokok között. A vegetarianizmust
Európában már a reneszánsz korban — a XIV–XVI.
században — növekvő érdeklődés övezte (pl. Leonardo da Vinci
is ezt az irányzatot követte). Európa szerte a XVIII. században
kezdett elterjedni; népszerűségét jelzi, hogy Rousseau, Benjamin
Franklin, Lev Tolsztoj, G. B. Shaw, H. G. Wells, Mahatma
Gandhi és még sok híres ember lett a vegetarianizmus híve.
Szervezetté azonban csak a XIX. században vált: Angliában
, Németországban1867-ben alakult meg a Vegetáriánusok
Szövetsége (Deutsche Vegetarische Gesellschaft).
Magyarországon csak a XIX–XX. század fordulóját megelőző időszakban
jelentek meg az első kezdeményezések: 1883-ban megalakult
a Vegetáriánus Egyesület. Ripszán Henrik tulajdonaként
1908-ban megnyílt az első vegetáriánus étkezde. A Magyar
Vegetáriánus Egyesület 1943-ban elindította a „Természetes élet
könyvtára” című sorozatot, 1948 után azonban a sorozatot és az
egyesületet is megszüntették.

 A vegetáriánus táplálkozás élettani elemzése


A vegetarianizmus hívei vallják, hogy nem csak egyfajta étkezési
szokásról van szó, hanem olyan életformáról, amelyben a gondolat,
a szellem uralkodik az emberen, ezáltal az ösztönök is a
sikeres életvitelt szolgálják. Ez az életforma lehetővé teszi, hogy
olyan dolgokat is elérjünk az életben, amelyeket húsevő emberek
nem — vagy csak ritkán érhetnek el.
A ma pusztító betegségek közül sok — a rohanó életvitel mellett
— a nem megfelelő táplálkozásra vezethető vissza. Az állati
eredetű zsiradékok, a nagy arányú só- és cukorfogyasztás
szív- és érrendszeri megbetegedéseket, keringési zavarokat okoz.
Az emésztési zavarok és a bélrák kialakulása a rosthiányos táplálkozásra
vezethető vissza. A szervezetbe kerülő, feleslegesen
nagy mennyiségű állati fehérje felszívódva a vérbe jut, fáradékonyságot,
ingerlékenységet idéz elő. A húsok emésztése jobban
megterheli a szervezetet, mint a növényi rostoké, az állati eredetű
fehérjék emésztésekor keletkező anyagok mérgezőek.
A vegetarianizmus a mind nagyobb méreteket öltő alkoholizmusnak
is gátja lehet, mert a vegetáriánus étkezés után az ember
nem kívánja az alkoholos italokat.
Gazdasági érvként emlegetik, hogy jóval nagyobb földterület
szükséges az állattartáshoz, mint a növénytermesztéshez, illetve
egységnyi állati eredetű élelmi anyag előállítása költségesebb és
energiaigényesebb, mint azonos mennyiségű növényi eredetűé.
Példa:
A vegetarianizmus hívei állítják, hogy az ember eredendően növényevő
volt. Schirilla György 1988-ban megjelent „Vegetarianizmus” című
művében egyenesen az ősember legvészesebb tévedésének nevezi a táplálkozási
törvények megsértését, amely az állatok leöléséből, megevéséből,
a sütés-főzés alkalmazásából áll. Az első „törvénysértést” aztán
követte a többi, az élvezeti szerek: az alkohol, a dohány, a kávé fogyasztása,
és így fokozatosan kialakult az emberiség „káoszkultúrája”.
Gyakoriak az állatvilágból hozott példák. A sok húst evő nagyragadozók
pillanatnyi erőkifejtésre képesek, de idejük nagy részét — napi
16-18 órát — a húsfogyasztás következményeként alvással, pihenéssel
töltik. Az igazi, hosszan tartó terhelést, kevés pihenéssel, csak a növényevők
képesek elviselni. Ez az oka annak is, hogy azokban a sportágakban,
amelyekben kitartásra, állandó erőkifejtésre van szükség,
rendszerint a vegetáriánusok győznek.
Kimutatták, hogy a vegetáriánus táplálkozást követők között ritka
a magas vérnyomás, az elhízás, kisebb a szívinfarktus, agyvérzés,
cukorbaj és bizonyos daganatos betegségek (vastagbél- és
végbélrák, mellrák) előfordulása.
Fontos azonban megjegyezni, hogy általában is egészségesebb
életmódot folytatnak, mert:
– mellőzik a dohányzást, az alkoholfogyasztást,
– rendszeresen mozognak, sportolnak,
– több fi gyelmet fordítanak a nyugodt,

kulturált étkezési körülményekre
és
– többet tesznek a lelki egészségük megóvása érdekében.


Az is igaz, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozást
folytatók között hasonlóan kisebb az említett betegségek
gyakorisága. A jól összeállított vegyes étrend az egészség
megőrzését ugyanúgy szolgálja.
A kizárólag vagy túlnyomórészt növényi eredetű táplálékot fogyasztóknak
tudni kell, hogy a növényi eredetű táplálékokban
is előfordulnak ártalmas anyagok, akkor is, ha azok biotermékek
— például a mandulában, sárgabarackmagban ciánhidrogének,
a fi tátok gabonamagvakban, hüvelyesekben, a nitrát
eltérő mértékben minden növényben, az ólom a forgalmas utak
mentén begyűjtött növényekben. Ezek az anyagok a vegyesen
táplálkozókra nem jelentenek különös veszélyt, mert az ő étrendjükben
a növényi táplálékok arányosan kisebb mennyiséget
tesznek ki.

forrás:raabe.hu